— A lukácsfalvi Fehér tó – HÁKE, a Szekeres László Alapítvány székhelyében, aláírta a támogatásról szóló szerzõdést. A támogatást megelõzõen, pályázat útján lett meghatározva a vajdasági civil egyesületeknek odaítélt pénzösszegek nagysága. A pénzforrást erre a - kisösszegû támogatás - néven ismert pályázatra a Szülõföld Alap biztosította.
Ez alkalommal, Józsa László a Szekeres László Kuratórium elnöke, kihangsúlyozta, hogy az odaítélt eszközök felhasználását szigorúbban fogják ellenõrizni. Az elszámolási határidõ december 31-ig tart.
A Fehér tó – HÁKE sorozatban az idén az ötödik pályázaton volt sikeres. Ezúttal, korszerû felszerelésre pályázott. A már meglévõ drótnélküli Internet mellett, így még könnyebb és gyorsabb kommunikációi lehetõségei lesznek.

---

— A lukácsfalvi Fehér tó – HÁKE, részt vett a Vajdasági Magyar Szövetség és a Magyar Nemzeti Tanács a CIVILEK A KÖZÖS JÖVÕÉRT címû kerek asztal megbeszélés második részén, amelyre 2007. szeptember 29-én (szombaton) került sor.
A kerek asztal megbeszélés célja a vajdasági magyar érdekvédelem cselekvési programjának kidolgozása volt. Ennek elsõ lépése a stratégia meghatározása, valamint azon szándéknyilatkozat megfogalmazása. A szándéknyilatkozat megfogalmazása elõtt vitaindítóképpen felszólaltak::
- Tájékoztató az egyesületekrõl (civil szervezetekrõl) szóló törvénytervezetrõl (Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselõje)
- Magyarországi tapasztalatok a civil szférában (dr. Kozma József, a Magyar Köztársaság parlamenti képviselõje, a Külügyi és határon túli magyarok bizottságának alelnöke)
A mûhelymunkában – zárónyilatkozatok véglegesítésében 5 szakcsoport vett részt.

A közös, minden szervezeti forma által megfogalmazott javaslatok:

1.) Szorgalmazni kell az egységes támogatási stratégia és prioritások kialakítását, ami a közösség szempontjából a fennmaradás mellett a fejlõdést biztosítaná
2.) Közösen kell megoldást találni a törvény által lehetõvé tett, de nem kellõképpen kihasznált lehetõség, a kultúrába integrált oktatás stratégiánk kialakítását, illetve az oktatásba integrált kultúra (nemzeti kultúra, néphagyományok) tervének megvalósítására
3.) Javítani kell a közszolgálati média és a civil szféra viszonyán a civil kezdeményezések közüggyé emelése és érvényesítése érdekében
4.) Közös stratégiai tervet kell kidolgozni (forrásokat felkutatni, fontossági sorrendet felállítani) a mûvelõdési házak felújítására és fenntartására: a mûvelõdési házak állapota sok esetben leromlott, ezért szorgalmazni kell azok felújítását, programon keresztül.
5.) A civil szervezetek és a vezetõk részére folyamatos képzést beindítani. A vezetõségnek és a tagságnak is folyamatos képzésre van szüksége, hiszen a pályázati rendszer nagymértékben átalakult.
6.) Szerbiában nincs törvény a civilekre, ezért a civil társaságok kisvállalatokként vannak törvényileg kezelve, ami hátrányos helyzetbe hozza a civil társaságok mindegyikét. Szorgalmazni kell az ügyvitel egyszerûsítését, illetve az 1%-os támogatás törvényi szintre emelését.
7.) Szükség van regionális hálózat kialakítására és mûködtetésére (mint szervezõdésre) ami a kapacitások ésszerûsítését, valamint a racionális szervezõdés lehetõségét is lehetõvé tenné. Ennek megtervezése a mûvelõdési élet hordozóinak és a politikumnak közös feladata.
8.) Lehetõséget kell teremteni együttléti alkalmakra, fórumokra ahol a közös gondokra közös megoldásokat lehet találnia: ennek érdekében helyszíneket, civil központokat kell kialakítani és muködtetni.
9.) A civil központok - Magyar házak hálózatának kialakítása, mint a támogatási stratégia része a fenti javaslat konkrét megvalósulási modellje lehetne: a képzés, az együttlét, a hálózat csomóponti feladata is itt valósulhatna meg.
10.) Végezetül gondot kell fordítani az információs hálózat kialakítására: az információ áramlása ma már elemi érdek, ezért ez nélkül minden kezdeményezés elhalványul: a hálózat kialakítása az információs hálózattal együtt képzelhetõ el.